home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9301
/
WINNT.CD
< prev
Wrap
Text File
|
1995-04-18
|
27KB
|
465 lines
@V32 bites, önálló, hordozható@N
@VWindows NT@N
A 32 bites processzorú, modern PC-k képességei DOS és
Windows alatt csak részben használhatók ki -- pedig a
486-os gépek teljesítménye már a munkaállomásokéhoz
közelít. Ezen segíthet a Windows NT operációs rendszer,
amellyel a PC-k már komoly konkurenciát jelenthetnek
munkaállomásoknak.
Az Intel 80386-os és 80486-os processzorok nyomorúságosan
tengetik életüket a DOS alatt: többnyire csak olyan
feladatokat hajthatnak végre, amelyekkel lassabban ugyan, de
az Intel-család ôsapja, a 8086-os is meg tudott birkózni.
Csak a memóriakezelésnél kapnak igazán nekik való
feladatokat.
A Windows 3.0-val némiképp megváltozott a helyzet: ha
386-os módban fut a Windows, akkor a processzor úgynevezett
virtuális 8086-os üzemmódban mûködik. Csak így lehetséges
a multitasking (többfeladatos mûködés). Ugyanakor még a
DOS-hoz kötött Windows sem használja ki e processzorok
másik képességét: azt, hogy képesek 32 bites mûködésre,
vagyis 4 Gbyte memória közvetlen, egységes, gyors
kezelésére. Aki 32 bites PC-n 32 bites szofvert akar
használni, az mindmáig az OS/2 és az OS/2 közül
""választhatott".
Most azonban megjelent az egykoron az IBM és a Microsoft
által közösen kifejlesztett OS/2 konkurense, a Windows NT.
Béta változata már közkézen forog. Az ""NT" a New Technology
(ùj Technológia) rövidítése. És van is néhány érdekes
újdonság a Windows-család legifjabbjában.
@VÖnálló, 32 bites, hordozható@N
A legfontosabb újdonság az, hogy a Windows NT valódi
operációs rendszer. Tehát alapjában különbözik a Windows
3.0-tól és 3.1-tôl, amelyek lényegében a DOS kiegészítései.
A felhasználó elôszörre semmit sem vesz észre ebbôl. Ha
elindítunk egy NT alatt futó gépet, akkor a képernyôn a
Windows 3.1-hez hasonló látvány fogad minket. A beépített
alkalmazások is ugyanazok, mint a Windows 3.1-nél: a jól
ismert naptár, a Paintbrush rajzolóprogram stb.
A Windows NT már nem követi a DOS-t a memória körülményes
szegmensekre bontásában (a memória 64 Kbyte-os blokkokra
osztásával, ami a korai Intel processzorok korlátaiból
következik). Ehelyett -- a Motorola 68x00 processzorokhoz
hasonlóan -- lineárisan (folytonosan) címzi meg (kezeli,
illetve láttatja a programokkal) a memóriát. De ez elsô
pillantásra nem látható, a valódi teljesítmény a felszín
alatt rejtôzik.
A Windows NT-t szinte teljes egészében C++-ban írták, ezért
az az alkalmazott gép processzortípusától nagy mértékben
független. A szakemberek hordozhatóságnak nevezik ezt a
tulajdonságot. A Windows NT Intel-változata mellett már
bejelentették a RISC processzorú gépek számára készült
változatot is.
Nemcsak a Microsoftnak haszon a hordozhatóság. Az NT-vel --
a Unix-rendszerekhez hasonlóan -- a géptípustól függetlenül
lehet használni az alkalmazásokat. Ehhez azonban az NT-t
elôbb a géphez kell igazítani. îgy nem kell majd lemondani
meglévô programjainkról, ha új géptípusra szeretnénk
áttérni, annak nagyobb teljesítménye miatt.
Az új operációs rendszer midemellett képes automatikusan
kihasználni a többprocesszoros gépek teljesítményét. Ezt,
illetve a hordozhatóságot -- tehát hogy viszonylag könnyen
készíthetôk újabb változatai más géptípusokra -- a
Microsoft azzal érte el, hogy a forráskódnak csak kis
része, mintegy 50 Kbyte függ a hardvertôl, a többit
javarészt C++-ban írták.
Mivel a Windows NT-nek nincs szüksége alaprendszerként a
DOS-ra, gyorsabb s nagyobb teljesítményû a korábbi
Windowsoknál. A sebességet a már említett lineáris címzés
is növeli.
A 32 bites mûködés révén az Intel 80386, 80486 típusú
processzorokkal 4 Gbyte memória kezelhetô. Ahhoz, hogy ezt
a kapacitást ki is tudja használni, a Windows NT önállóan
optimálja magát, és mindig kihasználja az összes
rendelkezésre álló memóriát. Csak semmi izgalom: a számára
nem szükséges területet szétosztja az éppen aktív
alkalmazások között!
A Unixszal szemben van a Windows NT-nek egy aligha
felülmúlható elônye: mindegy, hogy milyen gépen dolgozik a
felhasználó, a kezelési felület mindig ugyanaz. És ha
valóban megveti a lábát a piacon, akkor a felhasználók
fellélegezhetnek: a rendszer kicserélése esetén többé nem
kell újra tanulniuk a szoftverek kezelését.
@VHálózatok@N
A mai PC-s operációs rendszerekkel szemben nagy elôny e az
NT-nek az is, hogy rendelkezik beépített hálózati
funkciókkal: az új operációs rendszer tartalmazza a
Microsoft LAN Manager file- és nyomtató-megosztási
képességeit. A Microsoft bejelentette: ha valaki szerveren
akarja használni hálózatkezelésre, megkapja a teljes LAN
Managert tartalmazó NT-változatot.
Az operációs rendszer más környezetekkel, például a Unix és
Vax rendszerekkel is tartja a kapcsolatot -- használható
heterogén hálózatokban is. De az sem elhanyagolható a
Macintosh Apple Talk interface-ével is összeköthetô.
@VTöbbarcúság@N
Az ""open connectivity" -- ahogy ezt a szakemberek nevezik
-- nemcsak a munkaállomásokhoz való csatlakozást
biztosítja. A Windows NT ennek megfelelôen nyitott a 8
bites DOS operációs rendszer és ezáltal a Windows 3.x felé
is. Speciális 16 bites API (Application Programming
Interface, az operációs rendszer mûveleteinek,
szolgáltatásainak könyvtára) gondoskodik arról, hogy az
eddigi Windows alkalmazásokat a megszokott módon lehessen
használni. Továbbra is lehet használni a DOS- és --
egyelôre csak a karakterorientált -- OS/2-programokat.
Bizonytalan, hogy az OS/2 Presentation Managerét (PM)
valaha is bele fogják-e építeni a Windows NT-be. ""Azok
számára, akik az OS/2-rôl át akarnak térni a Windows NT-re,
a Microsoft egy úgynevezett Migration Layerrel (ez olyan
program, amely a PM hívásait Windows-hívásokra fordítja le)
lehetôséget fog nyújtani arra, hogy a Windows NT alatt
használhassák a PM-hez készült alkalmazásokat" -- szól a
Microsoft egyik sajtónyilatkozata. Még azt sem tisztázták,
hogy a Microsoft maga fogja-e elkészíteni a Migration
Layert. Lehet, hogy az óriáscég abban reménykedik, hogy az
IBM-nek az OS/2-be bele kell építenie ezt a funkciót, hogy
továbbra is eladhassa az OS/2-t. Amíg nem tisztázzák ezt a
kérdést, addig ott áll megfürödve a felhasználó, akinek
hamarosan választania kell majd a két rendszer között... A
Microsoftnak ez mellékes kérdés.
@VHáromszoros multi@N
A Windows NT az úgynevezett preemptív multitasking mellett
multithreadingre (többfonalas mûködés) is képes, és
támogatja a szimmetrikus multiprocessinget.
A preemptív multitasking azt jelenti, hogy az operációs
rendszer sosem veszíti el az ellenôrzést az alkalmazások
felett. Ållandóan változtathatja a számítógép
teljesítményének eloszlását, s többé nem az egyes
alkalmazásoktól függ, hogy szóhoz engedik-e jutni a velük
egyidôben futó többi programot. A gép teljesítményét tehát
végsô soron a felhasználó oszthatja el az alkalmazások
közt.
A multithreading lehetôvé teszi egy adott programon belül
különbözô mûveletsorok (thread -- fonal) párhuzamos
végrehajtását. Aki ma például a Word for Windowsban egy
hosszabb szövegben meghívja a szótagolási funkciót, annak
várnia kell, mígnem az utolsó szót is elválasztja a Word.
A multithreading üzemben viszont megoldható (a megoldás a
szoftvergyártókra hárul), hogy a háttérben játszódjék le a
szótagolás, míg a felhasználó folytathatja a szöveg
begépelését.
A multitasking során a Windows NT támogatja a szimmetrikus
multiprocessinget. A több processzorral dolgozó gépeken a
Windows NT képes automatikusan szétosztani az egyes
taskokat (feladatokat) a processzorokra. A multiprocessing
ugyan lehetséges az OS/2-vel és a megfelelô LAN Managerrel
is, de e kombináció csak az aszimmetrikus párhuzamos
feldolgozást támogatja: ilyenkor pontosan meg kell
határozni, hogy melyik task melyik processzoron fusson.
A szimmetrikus multiprocessing jelentôsége a jövôben nôni
fog, mivel a processzorok teljesítménye közelít a fizikai
határokhoz. Mivel a szoftverek teljesítményigénye tovább
fog nôni, kénytelenek leszünk a párhuzamos felépítésû,
többprocesszoros gépekhez folyamodni, ha fokozni akarjuk a
rendszer teljesítményét.
@VBiztonság@N
A Microsoft különleges figyelmet szentelt az operációs
rendszer robosztusságának. Már az önálló gépeknél is
végzetes lehet a programok lefagyása, s katasztrofálissá
válhat a többfelhasználós rendszereknél, ha a szerver leáll.
Ha a Windows NT alatt rendellenességek fordulnak elô egy
task végrehajtása során, akkor nem áll le a teljes
rendszer, csak a hibás task. Az [Alt Ctrl Del gombok
lenyomása nem indítja újra a teljes rendszert, hanem csak a
lefagyott taskot fejezi be.
Ez a sima újraindíthatóság az operációs rendszerek egy új
koncepcióját teszi lehetôvé: a kliens--szerver
(ügyfél--kiszolgáló) modellt. A szerver rendelkezésre
bocsájt egy tetszôleges szolgáltatást (rendszerint egy
erôforrás -- resource -- kezelését), amely kívánságra
aktivizálódik. A memóriaterületek elkülönítésének
köszönhetôen a meghibásodott szerver-szolgáltatások nem
tudnak kárt tenni a többiben.
Egyes hálózati szerverek esetleges összeomlására a Windows
NT olyan helyreállító képességekkel rendelkezik, amelyek a
lehetséges minimumra csökkentik az adatvesztést. A szerver
újraindítása után a Windows NT -- amennyire csak lehetséges
-- abba az állapotba áll vissza, amiben röviddel az
összeomlás elôtt volt.
Egy hálózati operációs rendszerben a fizikai hibák hatása
különösen kritikus a tárolóközeg (memória, merevlemez)
hibásodik meg. A Windows NT mûködés közben is folyamatosan
kiiktatja a merevlemezen esetleg fizikailag megsérülô
területeket (hagyományosan csak az elôkészítés és az
esetleges ellenôrzések során van erre mód). Ez az
úgynevezett ""hot fixing" eljárás segít abban, hogy fizikai
lemezhibák elôfordulásakor minimális legyen az adatvesztés.
Ezáltal egy Windows NT alatt mûködô hálózat jóval
biztonságosabb, mint az eddigiek.
Az adatbiztonsághoz hasonlóan a Windows NT adatvédelmi
lehetôségeit tekintve is jogosult arra, hogy valódi
hálózati operációs rendszerként alkalmazzák. Minden
felhasználónak azonosítania kell magát, a rendszerfelügyelô
(supervisor) osztja ki a differenciált hozzáférési jogokat.
A védendô file-oknál a Windows NT feljegyzi a hozzáférési
próbákat, és megakadályozza, hogy a már kitörölt file-okat
illetéktelenül vissza lehessen állítani. A Windows NT
ezáltal kielégíti az egyesült államokbeli National Computer
Security Center (Nemzeti Számítógép-biztonsági Központ)
úgynevezett C2 elôírásait.
@VNTFS@N
A Windows NT új file-rendszere az NTFS (NT File System). A
kritikus helyeken -- például a partíciós táblában --
elôforduló hibákat az NTFS magától kijavítja.
Kompatibilitási okokból a 32 bites file-kezelés mellett
továbbra is támogatja a DOS file-rendszerét (FAT), az
OS/2-ét (HPFS) és a CD-ROM file-rendszert (CDFS) is. A
felhasználók számára ez azt jelenti, hogy a DOS
alkalmazások, a 16 bites Windows alkalmazások és a
karakterorientált OS/2 alkalmazások a Windows NT alatt is
futtathatók, a grafikus OS/2 alkalmazások azonban még nem.
Más operációs rendszerekkel szoftverinterface-eken,
úgynevezett védett alrendszereken keresztül valósítják meg
a kapcsolatot. îgy például azt ígérik, hogy a végleges
változat -- vagy a következô NT verzió -- alatt a
Unix-programok is futni fognak.
Minden NTFS-partíción legalább 11 rendszerfile foglal
helyet, többek között a törölt file-ok visszaállításához
szükséges úgynevezett mirror-file, a naplózáshoz szükséges
logbook-file és egy olyan, amelyben a hibás clustereket
tartja nyilván az NT. Ezek a file-ok egy 50 Mbyte-os
NTFS-partícióban összesen mintegy 4 Mbyte-ot foglalnak le.
Bizonytalan magának az NT-nek a lemezigénye. A béta
változat 40 Mbyte-ot plusz egy 30 Mbyte-os swap file-t
igényel, ami hasonlít az olyan Unix rendszerek
lemezigényéhez, mint amilyen az SCO és az Interactive.
Memóriából megelégszik 8 Mbyte-tal, de ahhoz, hogy
egyáltalán elinduljon, legalább egy 386DX processzorú gépre
van szüksége.
@VKezelés@N
Ilyenek hallatán úgy 20 éve minden normális ember nagyot
nevetett, és azt, aki ilyen rendszerrôl álmodik, bolondnak
tartotta volna. Annak idején a kaliforniai Palo Alto
Research Centerben (PARC) valósították meg az elsô grafikus
kezelési felületet a Smalltalk objektumorientált
programnyelv fejlesztésekor. 1984-ben a grafikus kezelési
felület koncepciója ismét elôtérbe került az Apple Lisa
gépének megjelenésekor. Egy évre rá jelent meg a Microsoft
Windows.
Nagyon lassan és gyengén indult, de az utóbbi hét évben
operációs rendszerbôvítôvé nôtte ki magát. A nagy
hardverigényû kezelési felület egyre barátságosabb lett, de
a sebessége alig nôtt. A Windows NT az elsô termék,
amellyel a Microsoft elhúz az Apple mellett, legalábbis a
kezelési felület fürgeségét tekintve.
Milyen érzés az NT-vel dolgozni? Ismerôs a felület.
Ehhez azonban hozzájön egy programcsoport,
amelyben kezelôprogramok találhatók. Ide a
rendszerfelelôs új felhasználókat jegyezhet be, a nem
kívántakat kitilthatja s belenézhet a naplófile-okba. A
kezelôcsoportot három program egészíti ki: egy a biztonsági
másolatok készítésére, egy monitorprogram a számítógép
teljesítményének szabályozására és egy merevlemez-kezelô,
amellyel a rendszergazda partíciókat hozhat létre,
törölhet, vizsgálhat, s megteheti még azt is, hogy több
partíciót egyetlen logikai partícióba fog össze.
A [Ctrl Alt Del@N gombkombináció már nem szakítja meg a
programot, hanem meghív egy párbeszédes ablakot, amelyben a
felhasználó nevének, jelszavának és számítógépe típusának
megadásával be- vagy kijelentkezhet.
A file-kezelôn is javítottak. Egy ikonsoron keresztül
fontos utasítások, beépített hálózati funkciók és olyan
biztonsági mûveletek érhetôk el gyorsan, mint például a
file-ok elzárása egyes felhasználók elôl.
A rendszervezérlô három új parancsot kapott: az egyik a
file-szervert kezeli, a másikkal a rendszer indításkori
alapértékei állíthatók be, a harmadikkal szünetmentes
tápegységeket konfigurálhatunk.
Ha végül az [Alt F4 gombkombinációval kilépünk a Windows
NT-bôl, három lehetôségbôl választhatunk: kijelentkezünk a
rendszerbôl, újraindítjuk a gépet, vagy kiszállunk
mindenbôl és kikapcsoljuk a gépet.
Bár a Windows NT-nek saját magja van, a DOS prompt is
megmaradt. Itt látható néhány újdonság, ami az MS DOS
6.0-tól várható. A könyvtárakat tartalmukkal és
alkönyvtáraikkal együtt közvetlenül ki lehet törölni, a
MORE utasítást kibôvítették úgy, hogy a TYPE parancs
feleslegessé vált, és a FORMAT programmal már 2,88 Mbyte-os
floppyk is formázhatók. Nagyon kényelmes, hogy az OS/2 és
Windows programok már közvetlenül a DOS-ból is indíthatók.
@VPiaci esélyek@N
Könnyen be lehet határolni a Windows NT alkalmazási
területét. Elsô pillantásra ugyanúgy néz ki mint a Windows
3.1, de az indításához már nincs szükség a DOS-ra. Valódi
32 bites operációs rendszer, új file-kezeléssel, és
multithreading--multitasking képességekkel. Ellentétben a
Windows 3.1-gyel, nemcsak PC-ken képes futni, hanem a Mips
R4000 és a DEC Alpha alapú RISC gépeken is. A Windows NT
tehát szerverekre szánt operációs rendszer, egyedi
használatra alig alkalmas.
A 32 bites operációs rendszer fenntartásának komoly az ára:
a számítógép memóriájának legalább 8 Mbyte, de inkább 16
Mbyte kapacitásúnak kell lennie, hogy ésszerûen lehessen
használni a rendszert. A Microsoft ugyan azt ígéri, hogy az
NT jobban kíméli majd a rendszerforrásokat, mint a Windows
3.1, de már most látható, hogy az NT-re tervezett feladatok
még egy gyors 486-os gép teljesítôképességének határait is
megközelítik. Nem utolsósorban ezért kínálják az NT
Posix-változatát is RISC processzorú gépek számára.
Maga a szoftvercsomag is komoly összegbe fog kerülni. A
Microsoft képviselôi több ízben leszögezték: ""Nyereségre
akarunk szert tenni a Windows NT-vel." Ez kizárja az
OS/2-éhez hasonló dömpingárat.
Hardverigénye és várható ára világossá teszi, hogy az NT
nem fogja egycsapásra felváltani a DOS-t és a Windows
3.x-et -- de alaposan be fog fûteni az OS/2 2.0-nak.
Ráadásul a Microsoft állítása szerint egy 8 Mbyte memóriájú
RISC gépen a Windows NT gyorsabban fog futni, mint egy Sun
munkaállomáson, amelynek kétszer akkora a
memóriakapacitása. Bár ezt sokan kétlik, de látszik, hogy
Microsoft a jövôben a Unix piaci területeit is támadni
akarja az NT-vel. A hatalmas adatállományt kezelô és
sokféle követelményt támasztó, közepes méretû vállalati
hálózatok is a Windows NT leggyakoribb alkalmazási
területei közé fognak tartozni. A kisebb hálózatokon és az
önálló PC-ken továbbra is a DOS és a Windows 3.x marad az
uralkodó.
Egy operációs rendszer sorsa leginkább az alkalmazásoktól
függ. Ez igaz a Windows NT-re is. Megvan az esélye arra,
hogy gyorsan elterjedjen, mivel futtathatók lesznek alatta
a DOS- és a 16 bites Windows alkalmazások is. A meglévô
Windows szoftvereket viszonylag könnyen adaptálhatják majd
a szoftvergyártók, s hamarosan kaphatók lesznek compilerek
is az NT-hez. A Borland például azt tervezi, hogy a
Windows NT-vel egyidôben kiadja a 32 bites Borland C++-t,
de mások, például a Zortech és a DEC is ugrásra készen
állnak.
A Microsoft részvényesei tehát joggal bizakodhatnak. Billy
Gates, a Microsoft ura nyugodtan alhat, hiszen új terméke
kompatibilis más operációs rendszerekkel, s várhatóan
hamarosan megjelennek az NT alá átírt szoftverek is. A
konkurensek viszont joggal idegeskedhetnek.
És, hogy ne is nyugodhassanak meg, a Microsoft rátesz még
két lapáttal. ""Sparta" és ""Cairo" a két újdonság
fedôneve. A Sparta -- amelyet a Windows for Workgroups már
tartalmaz -- kibôvíti a Windowst file- és
nyomtatómegosztással, amit a kósza hírek szerint nemrég még
a Windows 4.0-ba szántak. A Cairo egyelôre csak terv, de
két év múlva állítólag meg fogja valósítani Gates
""információ gombnyomásra" látomását, a mai
Windows-technika, egy objektumorientált rendszerkezelô és
egy objektumorientált file-kezelô ötvözeteként. Csakhogy az
Apple és az IBM, akik a Pink fedônév alatt szintén ebbe az
irányba haladnak, e téren elôbbre tart.
Már csak egyetlen kérdés maradt: mikor lehet majd kapni a
Windows NT-t? ùgy tûnik, hogy leghamarabb tavasszal.
@KBérces László -- Thomas Hümmler -- Martin Vieten@N
Mit tud a Windows NT, amit a Windows 3.1 nem?
@V*@N Önálló operációs rendszer. Az indításához nincs többé
szükség a DOS-ra.
@V*@N Legalább 386DX processzorú PC-re van szüksége.
@V*@N ùj, 32 bites file-kezelôvel, az NTFS-sel mûködik.
@V*@N Rendelkezni fog olyan szoftverinterface-ekkel,
melyekkel OS/2 és Unix alá készült programok is
futtathatók lesznek.
@V*@N C2 biztonsági szintû: az adatokat el lehet rejteni a
kíváncsi tekintetek elôl, és a rendszerhívások
naplózhatók.
@V*@N Futtatható lesz a RISC processzorú gépeken is.
@VA Windows-család@N
asztali gépek munkacsoport szerver
Windows 3.1 Windows for Workgroups LAN Manager for Windows NT Windows NT
386SX, 4 Mbyte 386SX, 4 Mbyte 486 vagy RISC, 16 Mbyte 386, 486 vagy RISC;
memória memória memória 8 Mbyte memória
file- és nyomtatómegosztás hálózatkezelés, szimmetrikus
beépített Windows NT multiprocessing,
multitasking, C2-es
biztonsági fokozat
@VOS/2 vagy Windows NT?@N
A várható párharc még nem nagyon izgatja a
szoftverfejlesztôket. Ha ôket nem is, a vevôket annál
jobban érdeklik az árak, és hogy mikor lesznek kaphatók az
új szoftverek. ""A Windows NT-t két változatban fogják
forgalmazni. A kliens változat az év végén jelenik meg, és
500 dollárnál kevesebbe fog kerülni, a szerver változat
röviddel azután, s az ára több lesz mint 500 dollár" --
jelentette ki Dave Cutler, a Microsoft fejlesztési fônöke
még júliusban, a fejlesztôknek szóló San Francisco-i Win32
konferencián.
A rendszerszoftverek piaca élénkebb mint valaha. A Sun a
PC-khez való Solarisszal szeretne szelni a tortából, a
Novell leányvállalata, a Univel pedig egy új, olcsó
Unixszal. S ott van még a Nextstep 486 és az OS/2.
""Felejtsd el az OS/2-t és a többit. A Windows megvetette
az ágyat, amibe az NT-nek csak bele kell feküdnie -- mondta
ki egy amerikai szoftvermûhely alkalmazásfejlesztôje azt,
amit többen is gondolnak. -- A következô években, ha az
élen akarunk maradni, elôször is a Windowshoz kell
fejlesztenünk" -- tette még hozzá. Hogyhogy ""kell"?! Erre
a programozás rajongóinak szinte kötelezô válasza: ""Nos,
mint tudod, én utálom a Windowst, de mit tehetek?"